A lakásom egy kihalt vidék
ismeretlennek írok levelet
a tükörképemet keresik…
a körözés a véremben van
vissza nem akarok menni csak kifelé
szél csapja az arcomat
súlytalan vagyok és világossá válik,
hogy ez már nem az, ami az életem volt…

szabad esésben szabad vagyok
és sehol máshol
szabad esésben szabadon
nem bírom másképp

1000 szempár szegeződik nekem
mindent megadnak egy pillanatért
azután pedig minden befagy
én melegen tartom magam a meneküléshez

szabad esésben szabad vagyok
és sehol máshol
szabad esésben szabadon
nem bírom másképp

én csak szabad akarok lenni,
csak egyszer szabad
és szabad akarok lenni
hagyjatok zuhanni!

szabad esésben szabadon
és sehol máshol
én szabad esésben vagyok szabad
én nem bírom másképp